Az agglomerációs települések közül Nagytarcsán érte el a Fidesz a legnagyobb sikerét, hiszen nem csupán a polgármesteri széket és a testületi többséget sikerült megszerezni, hanem a térségben (a 4. sz. országgyűlési választókörzetben) egyedül a nagytarcsai Fidesznek sikerült tagot adni a megyei közgyűlésbe, Gyopár Ernő a helyi Fidesz-elnök személyében.
Rimóczi Sándort, Nagytarcsa polgármesterét így elsőként a fideszes sikerekről kérdeztük.
– Nálunk a Fidesz-szervezet 2002-ben alakult, és egészen a 2006-os önkormányzati választásokig – ahol a korábbi polgármestert, Csielkáné Tóth Lenkét támogattuk és lemaradtunk 9 szavazattal – mi minden választást megnyertünk, sőt, még a népszavazás is: a 2004. december 5-i elhíresült népszavazás nálunk érvényes és eredményes volt, tehát helyi szinten azt is megnyertük. Ez egy nagy menetelés volt, és rendkívül nehéz volt az emberekben a lelket tartani. Tavaly volt a népszavazás, most meg a választások, egymást érték a különféle politikai programok, amiket sikeresen megnyertünk.
– Az előző polgármesterrel, Győri Péterrel nekem alpolgármesterként felhőtlen volt a kapcsolatom, egyébként 2002 
|
Rimóczi Sándor polgármester az irodájában.
Nagytarcsán a legjobb Fideszes eredményt érték el a térségben |
óta vagyok önkormányzati képviselő. Az előző polgármestertől sok mindent tanultam, bár biztos, hogy nem volt hiba nélküli az előző ciklus – aki dolgozik, az hibázik is –, de ő egyértelműen sikeresebb volt, mint az azt megelőző. – Az előző ciklusban is többségben voltak…
– Igen, de ezt soha nem használtuk ki, „erőből” soha nem volt szavazás, viszonylagos béke volt, mert az emberek tudomásul vették, hogy itt a falu az első, azok az emberek is, akik bele tudtak avatkozni a dolgokba, mint képviselő.
– Tehát a képviselőtestület erőviszonyában nincs változás.
– Annyi változott, hogy mint Fideszes képviselők, még erősödtünk is.
– Hogy alakultak a bizottságok?
– Most egy bizottságunk van. Az előző ciklusban volt két bizottság, egy nagyon hosszú nevű, meg a kötelező Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság. Most van egy nagyon nagyon hosszúnevű bizottság, a Pénzügyi, Oktatási és Településügyi Bizottság, és abban intézünk mindent.
– Marad még valami az önkormányzatra?
– Az összes többi, de azt tudni kell, hogy itt minden mindennel összefügg. Azt tartottuk szem előtt, hogy a szociális ügyek és az oktatási ügyek tárgyalásánál a bizottság olyan módon kap előkészítést, hogy ahhoz hozzátenni vagy elvenni nemigen tud, mert azt a szakma elintézi, azon vita nemigen lehet. A többiben, a pénzügyi és településfejlesztési ügyekben inkább várhatók viták. De például most szerdán volt 16 napirendi pont, és kettőkor kezdtük, ötkor pedig vége is volt, vitával, mindennel együtt, és 99 százalékban egyhangú döntések születtek. A jól előkészített munkának megvolt a gyümölcse. Jövő szerdán lesz az első rendes ülésünk, 16-17 napirendi ponttal, és hasonlóra számítok. Amikor a bizottság már megtárgyalta, közel azonos összetételben, mint a testület – mínusz a külső bizottsági tagok – szerintem hatékonyan fogunk tudni dolgozni.
– Hány külső tagot vontak be?
– Hármat. A testületből egy tag nem vállalt bizottsági tagságot, mert nem értett egyet azzal, hogy összesen csak egy bizottság van. A polgármester és az alpolgármester nem lehet bizottsági tag, és a bizottságban többségben kell lennie a testületi tagoknak. Így lett matematikai alapon három külsős tagja a bizottságnak.
– De így csökkentett létszámmal is működőképes a bizottság?
– Természetesen.
– Melyek a legfontosabb megoldandó kérdések? Van-e égető probléma?
– Van egy EU-s pályázatos beruházásunk, a Millennium utca – egy új út –, és annak olyan állapotba hozása, hogy legalább járható legyen a tél beállta előtt. Ott 50 méterenként változtak a talajviszonyok, és rendkívül nehéz műszaki megoldásokat kellett alkalmazni, sajnos igénybe is kellett vennünk a tartalékkeretet. Ezen kívül csapadékvíz-elvezetésekkel kapcsolatban lesznek még tűzoltómunkák. Nem az egész településen, mert az többmilliárdos nagyságrend lenne. Mi sajnos mindenki vizét megkapjuk, most fölénk jött az M31-es, annak az 5,6 kilométernyi direkt csapadékvize is a Szilas-patak mellékágába ömlik, de egyébként is körbe vagyunk véve dombokkal, és minden víz itt köt ki… Van pár olyan árok, aminek a karbantartása, vagy új elkészítése nem tűr halasztást, azt mindenképpen meg kell csinálni.
– Hát akkor jó munkát kívánunk Önnek és a testületnek, tisztelt polgármester úr!
(Ferenci – Szőke)
