Az önkormányzati választások után körbelátogattuk a régió településeit, ám a sorból eddig kimaradt Kistarcsa, a XVI. kerülethez legközelebb fekvő város – az itteni változásokról Solymosi Sándor polgármesterrel beszélgetünk.
– Polgármester úr, hogyan sikerültek a választások?
– Számunkra kiválóan, és ha már erről esik szó, had vitatkozzam a nagytarcsai polgármesterrel, akiről a Helyi Hírek |
Solymosi Sándor, Kistarcsa polgármestere |
előző számában az jelent meg, hogy a térségben ők érték el a legjobb eredményt. Nálunk 8 egyéni körzetből 7-ben a Fidesz nyert, a polgármesteri széket ugyancsak Fidesz-színekben nyertem el az egyik egyéni körzet mellett, tehát ez mindenképpen jobb eredmény – de természetesen rájuk is büszkék vagyunk, különösen arra, hogy a megyei közgyűlésben nagytarcsai képviselő is helyet kapott. Ha pedig már a választási eredményekről esik szó, elmondanám, hogy nagyon egyetértek a testületi létszám csökkentésével. Nálunk 18 helyett immár csak 11 embernek kell a döntésekben megegyezni, és nyilvánvaló, hogy így a munka hatékonyabbá válhat. – Miként álltak fel a bizottságok, kik lettek a tisztségviselők?
– A létszámcsökkenés a bizottságokban is érzékelhető, a korábbi 9-9-7-5-5 helyett most 7-5-5 fővel üzemel a három bizottságunk. Létrejött egy nagyon hosszúnevű bizottság, amit kistestületnek becézünk, ez a Pénzügyi, településfejlesztési, jogi, ügyrendi és összeférhetetlenségeket kezelő bizottság, ezen kívül létezik még oktatás-, sport és kulturális valamint szociális bizottság. A korábbi 19 külső taggal szemben csak nyolc külsőst vontunk be. Csak mellesleg említem, bár nem lényegtelen, hogy a képviselői és külső bizottsági tagok létszámának csökkenése éves szinten 8 millió forint megtakarítást eredményez Kistarcsának. Alpolgármesterünk továbbra is ifj. Juhász István, Zsiák Péter pedig tanácsnok lett, meglehetősen széles hatáskörrel.
– Milyen ügyeket örököltek az előző önkormányzattól?
– Kicsit bonyodalmasnak néz ki az EU-által támogatott óvoda ügye, aminek lényegében már csak az elszámolását kell megfelelő figyelemmel elvégezni. Kevésbé zűrös az ugyancsak EU-támogatással rövidesen megépülő két közút. Örököltünk egy bölcsődei pályázatot is, amely a pályázati terv szerint 286 millióba került volna, ezt az összeget nyertük meg, s most, hogy készen lettek a kiviteli tervek, kiderült, hogy a kivitelezés közel száz millióval kerülne többe – ez hideg zuhanyként ért bennünket. Annyit tudunk tenni, hogy a beszerzések során igyekszünk nagyon spórolni az anyagokon.
– Adósságot nem örököltek?
– Szerencsére Kistarcsának nincs hitelállománya. Pénzügyileg kisebb fejtörést az okoz, hogy a pályázatok utófinanszírozottak, tehát a beruházásokat saját forrásból kell finanszírozni, és a teljesítés arányában utólag kapjuk meg a pénzt. A pontos elszámolásra is ügyelni kell, mert akár a hazai ellenőrző szerv, a VÁTI, akár az EU bármikor kiküldhet ellenőröket.
– Milyen további terveik vannak?
– Megemlítem, hogy jelenleg fut egy pályázatunk, 100 millió forintos nagyságrendben, amely a felszíni csapadékvíz-elvezetés megoldását szolgálná. Azután hatalmas lehetőség a városnak, hogy megkaptuk végre az Internáló Tábort!
– Erről már előző számunkban is hírt adtunk, hogy létrejöhet a Kistarcsai „Terror Háza”...
– Szóval az a helyzet, hogy Kistarcsának nincs közismert természeti és történelmi látnivalója, nekünk táborunk van, illetve volt, és erről a büntetőtáborról ismerik a településünket az egész országban, és sajnos sokfelé a világban. Most végre, annyi huzavona után megkapta a város a tábort, azzal a feltétellel, hogy építenünk kell egy rendőrőrsöt, és csak közösségi célú épületeket létesíthetünk itt, 15 éves elidegenítési tilalommal. Tehát kijelenthetem, hogy a korábbi tervekkel ellentétben itt nem lesznek lakások! Lesz viszont emlékhely, amelyik beilleszkedik harmadikként a Terror Háza és a Recski Büntetőtábor mellé. Vannak relikviáink, és gyűjtöttünk visszaemlékezéseket is szép számmal. Már eddig is sokan keresték a kistarcsai tábor helyét, nemrég egy svéd csoport is itt járt, persze bemenni nem lehetett eddig, így csak a kerítésen kívülről nézhették a látogatók az épületet. Szóval elmondhatom, hogy a tábor átvétele Kistarcsának egy óriási lehetőség.
– Megoldódni látszik a Városgazdálkodás elhelyezésének ügye is, ez a szervezet eddig igen alkalmatlan helyen és rossz körülmények között működött. Egy bonyolult telekcsere-ügylettel viszont a kistarcsai Városgazdálkodás a középkori állapotokból rövidesen a XXI. századba kerül.
– Panasz volt korábban a szemétszállításra is...
– A régi autók többet voltak szervizben az utóbbi időben, mint használatban. Viszont a kistarcsai határban, csömöri területen működő KerHu szemétlerakóját tovább kívánta magasítani, kilenc méterrel. Ez ugyan nem kistarcsai hatáskör, de az ide szállító autók a mi területünkön haladnak át, így be tudtunk kapcsolódni az ügybe, és perbe hívtuk a szemétlerakót üzemeltető céget. Ez az akció egy peren kívüli megegyezéssel zárult: fizetnek nekünk 35 millió forintot, amiből egy korszerű kukásautót tudunk vásárolni. (Hadd tegyem hozzá, hogy ez még az előző testület sikeres akciója volt.) Ehhez kapcsolódva meg tudjuk szervezni a szelektív hulladékgyűjtést, a város három pontján létesítünk szelektív hulladékgyűjtő szigetet.
– Az apró dolgok is nagyon fontosak...
– Igen, például a járdaépítés – most nagy iramban építjük a járdákat azokon a helyeken, ahol egyes szakaszok valamiért kimaradtak. Lekövezzük a buszmegállókat is, hogy ne a sárban keljen ácsorogni az embereknek. Aztán természetesen perspektivikus dolgokban is dönteni kell, például átszervezést igényel a Városgondnokság, és az oktatási rendszert is hatékonnyá kellene tenni. Fel kell készülni a jövőre – lassan elfogy az a pénz, amit az autópálya-építés kapcsán kapott a város, és akkorra biztosítanunk kell, hogy meg tudjunk élni a rendszeres bevételeinkből. (F)
|
Útberuházás a Fenyves utcában. A VÁTI és az EU ellenőrei bármikor megjelenhetnek |