Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.28. csütörtök
Gedeon, Johanna
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28659385
   « Vissza

Mi történt idáig?

 « Portaszolgálat 
2012. február 9.
 

Helyben – országos ügyekről

kp1

Kovács Péter polgármesterünk egyben parlamenti képviselő, ám helyi szinten eddig szinte soha nem beszélt az országos politikáról. Az országban viszont hatalmas változások kezdődtek, s cikksorozatunkban parlamenti képviselői minőségében ad információt a változások okairól, hogy mi miért történik, s milyen országot is álmodtak az új törvények megszavazása során.


Úgy érzem, hogy még soha nem éltünk ilyen gyorsan változó időket, miközben képtelen gazdasági folyamatok hatnak mindannyiunkra. Hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe?
     – Előrebocsátanám, hogy sokkal szívesebben foglalkozom helyi ügyekkel... De természetesen jobb a rálátásom az országos eseményekre, hiszen én is részese vagyok a törvények megalkotásának. Menjünk vissza a 2010-es választásokig. Miniszterelnökünk a kétharmados eredmény után választás elé került: vagy elevickél négy évet a korábbi rendszer szerint, vagy nekilát rendbe tenni ezt az országot. Ez utóbbit választotta, hiszen erre kapott felhatalmazást a választóktól.
     Nagyobb távlatban kell tekinteni a dolgokat. A rendszerváltás előtt pontosan ismert szabályok szerint működött az ország, mindenki tudhatta, hogy mikor ver rá gumibottal a rendőr. 1990 után a helyzet annyiban változott, hogy senki nem tudhatta, milyen szabályok érvényesek. Sőt, a szélhámos adócsaló lett a menő, a társadalmi mintakép. Közben az ország a gazdasági csőd határára került, amikor 2010-ben átvettük az irányítást, a mindent magába húzó örvény szélén sodródott.
     Magyarország súlyos helyzetét nehezítette, hogy hatalmas adósságok visszafizetése terhelte az államháztartást és a családokat, szinte semmire nem jutott pénz.  Azonnali intézkedésre volt szükség. A kormány úgy döntött, hogy nem az embereket szipolyozza tovább, hanem onnan vesz el pénzt, ahol van. A válságadókkal magunkra haragítottuk a bankszektort és a multikat, hiszen a terhek egy részét nekik kellett viselni. Jelentős veszteséget okozott a devizahitelesek problémájának megoldása is. Ráadásul ezekkel a módszerekkel példát is teremtett Magyarország, amit a válságban lévő európai államok már kezdenek lemásolni – ez is mutatja, hogy jó úton járunk.

Mi volt az oka annak, hogy ennyi törvényt kellett alkotni az elmúlt esztendőben?
     – Mint említettem, a hazai rendszer rossz, pazarló és igazságtalan volt. A törvényalkotás során az alaptörvénytől kezdve a sarkalatos törvényeken át jogilag teljesen újjá lett építve az ország, remélhetőleg úgy, hogy most már képes lesz gazdaságosan működni, nem termel állandóan hiányt, amit hitelekkel kell befoltozni.
     Teljesen képtelen állapotokat kell megváltoztatni. Amerikában a munkaképes népesség 75 százaléka dolgozik, Európában 65 százalék, Magyarországon viszont a felnőtt korú lakosság  55 százalékának van munkaviszonya – papíron. Ennél nyilván sokkal többen dogoznak, s közülük sokan még a segélyt is felveszik. (Láthatóan jól szituált segélykérőkkel itt a Szociális Irodán is gyakorta lehet találkozni.) Rengetegen voltak rokkantnyugdíjban, olyanok is, akik munkaképesek. Életerős emberek 42 évesen nyugdíjba vonultak (rendőrök, katonák, tűzoltók), a bírók pedig 70 éves korukig dolgozhattak. Mostantól csak az kaphat segélyt, aki korábban dolgozott, illetve vállalja a közmunkát. Aki feketén dolgozik, nyilván nem fog ráérni a közmunkára, így segélyt sem fog kapni. A nyugdíjkorhatárt is egységesítettük, a korhatár alattiak visszamehetnek dolgozni, vagy adót fizetnek a nyugdíjukból. Mostantól mindenki fizet adót a munkajövedelme után. Ez az adó alacsony, csak 16 százalék, de aki dolgozik, elmondhatja magáról, hogy részt vesz a közteherviselésben, s így természetesen beleszólása is van abba, hogy mire költik az adóját.
     Nagyon sokan eltitkolják a jövedelmük egy részét, s ezen ellenőrzéssel nagyon nehéz változtatni. Az egykulcsos adó ezen is segíthet. Mit üzent a korábban volt adórendszer: dolgozz többet és fizess több adót! A mostani rendszer üzenete: dolgozz többet és keress többet! Ehhez kapcsolódik az, hogy a gyermeknevelést nagy adókedvezménnyel ismeri el az adórendszer: három gyerek esetén a kedvezmény mértéke havi 100 ezer forint. Ezt csak az tudja igénybe venni, akinek papíron is van ennyi jövedelme. Szeretnénk véget vetni annak a helyzetnek, hogy magas jövedelmű, életszínvonalú emberek minimális adót fizessenek.
     Persze még nem értük a változtatás végére, itt van például a vállalkozások adóztatása, itt is egyszerűsítésre van szükség. Minta lehet Svájc, ahol az önfoglalkoztatók (tehát nem az alkalmazottak) minden év elején felkeresik az adóhivatalt, és megbeszélik, hogy a vállalkozás szempontjából milyen volt az előző év. Ezután megegyeznek az adóhivatallal abban, hogy akkor az idei esztendőre mennyi adót tudna az illető befizetni – és csak azt kell rendben fizetnie. Ez az államnak is jó, mert nem kell ellenőrző apparátust fenntartani, és jó a vállalkozónak is, mert megszabadul az adminisztrációtól. Ez nagyszerű megoldásnak látszik, szeretnénk ezt mi is bevezetni.
   Az önkormányzatoktól az egészségügyig számos példát említhetnék, mindenhol az ésszerűség és a gazdaságosság irányába változtattunk a rendszeren az elmúlt évben. Tudom, hogy ezzel rengeteg érdeket is sértettünk. Az átalakítás pedig átmenetileg több pénzbe kerül, s például erre az átmeneti időszakra ezért kellett bevezetni a különadókat. De ha megtörténnek a változások, a rendszer nem csak igazságosabb, hanem olcsóbb is lesz.

Jelenleg viszont bennünket szid fél Európa, a gazdaság állapota pedig igencsak lehangoló.
    – A gazdaság állapota szerintem nem lehangoló, Magyarország gazdasági szempontból rendben van: az államadósság csökken, a éves hiány 3 százalék alatt, még a forint is erősödik. A miniszterelnök által meghirdetett gazdasági függetlenedésnek az a lényege, hogy azoktól a pénzpiacoktól próbálunk távolabbra kerülni, akik ténylegesen beavatkoztak a belpolitikai kérdésekbe – a hitelek fejében előírnák, hogy mit és hogyan csináljunk. A különféle érdeksérelmek miatt a múlt év második felében a pénzügyi körök összehangolt támadást indítottak az ország ellen – lerontották Magyarország besorolását, a kockázati felár pedig az egekbe szökött. Ezzel együtt csúcsra emelkedtek a valutaárfolyamok is. Ezt a hazai gazdaság állapota semmivel nem indokolta, viszont ennek következtében emelkedtek a kamatok és az árak, soha nem látott csúcsra szökött például a benzinár.
     Hogy ez teljesen manipulált folyamat volt, jól jelzi, hogy amint Orbán Viktor megjelent az Európa Parlament ülésén, az ott elmondottak nyomán a forint nyomban erősödni kezdett, és teljesen ellenkező irányú folyamatok indultak be. Úgy érzem, már elhagytuk a gödör alját, és innen már javulni fognak a dolgok. Nagyon érdekes, hogy a külföldi közvélemény a sok támadás után az ország mellé állt, és sokan meg is védenek bennünket az alaptalan kritikák miatt.

Lesz-e IMF hitelünk?
     – Ha normálisan működnek a pénzpiacok, akkor az ország nem szorul IMF hitelre, mert a lejáró hiteleket a piacokon tudjuk újabbakra cserélni. Miután egy európai pénzügyi válság kellős közepén vagyunk, minden kiszámíthatatlan, s ezért kell egy biztonsági keret, amihez nagy baj esetén hozzá lehet férni. Már a hitel lehetőségének megléte elegendő, hiszen megnyugtatja a piacokat.
     Ez a válság egyébként abból adódott, hogy a pénznek megszűnt a fedezete, és különféle manipulációk nyomán legalább 3-4-szer annyi (virtuális) pénz van forgalomban, mint amennyi a mögötte lévő érték. Ráadásul nagy európai országok hatalmas adósságokat halmoztak fel, növekedési mutatóik a virtuális pénz miatt szintén virtuálisak voltak, s szépen elkezdett összeomlani az egész rendszer. Ez olyan, mint egy örvény, legbelül Görögországgal, Portugáliával, Spanyolországgal, Olaszországgal – mi már szerencsére kintebb vagyunk, de még nem eléggé távol. Azon dolgozunk nagy erővel, hogy ettől a veszélyes területtől minél távolabbra kerüljünk.
    Az országot megviselik a bizonytalan folyamatok, ezért is keresünk olyan gazdasági partnereket, akiknél ténylegesen növekszik a gazdaság. Ilyen lehet például Kína, vagy még inkább Vietnám. Ők nagyon hálásak azért a segítségért, amit a háború idején nyújtottunk nekik, például hogy sok ezer vietnámi diák itt tanulhatott. Az Interparlamentáris Unió Magyar-Vietnámi tagozatának elnökeként azt tudom mondani, hogy Vietnámban igen nagy igény lenne a kiváló minőségű magyar élelmiszerekre, vagy a borra, amely egyre divatosabb fogyasztási cikk abban a távoli országban.

Ferenci Zoltán

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. március 20.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez