|
Dr. Csomor Ervin alpolgármester
– Mintegy 10 százalékkal növekedett idén az elsősök száma a korábbi évekhez képest, és ennek következtében öt általános iskolában kellett három első osztályt indítani – tudtuk meg dr. Csomor Ervin alpolgármestertől. Három osztály indul a Kölcseyben, a Mórában, a Sashalmi Tanodában, a Szent-Györgyiben és a Táncsicsban. Ez utóbbiban a legmagasabbak az osztálylétszámok, a három osztályba 91 gyerek jár, a nagy felvételi igény valószínűleg a német nyelvű osztálynak is köszönhető. A Lemhényiben hasonlóan magasak az osztálylétszámok, itt az angol-magyar kéttannyelvű oktatás lehet vonzó a szülőknek. A Centenáriumi iskolában két osztályba 47-en járnak, a Mórában három osztály osztozik 69 tanulón. A kerület 11 iskolájának 27 első osztályába összesen 726 tanuló jár, a speciális oktatási igényeket nyújtó Gölleszben két osztály indul 32 tanulóval.
A kerület oktatási intézményei, mondhatni telt házzal üzemelnek, s a korábban az óvodákban tapasztalható létszámbővülés mostanra elérte az iskolákat. A későbbi években is nagy feladat lesz a magasabb gyermeklétszám elhelyezése, és magától értetődően szóba sem jöhet sem az iskolák bezárása, sem az összevonása – amely más kerületekben eléggé általános...
A sok elsős szinte kivétel nélkül kerületi lakos, hiszen úgy szól a szabály, hogy elsősorban az iskolai körzetbe tartozó gyermekeket kell felvenni, ha még marad hely, akkor a „sajátos helyzetűeket” (pl. a testvéreket). Ezután a felvételi sorrendben a más körzetbe tartozó kerületi gyerekek következnek, s csak ha ezután is marad még hely, akkor jöhetnek a kerületen kívüli tanulók, jellemzően az agglomerációból – a felvettek száma idén a tízet sem érte el. Kerületen kívüli gyermeket általában akkor vesznek fel, ha velük alakítható ki a 26-27 fős optimális osztálylétszám.
Ünnepélyes tanévnyitó az árpádföldi Arany János Általános Iskolában. Januártól valamennyi kerületi iskola szakmai irányítását a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó
Központ Tankerületi szervezete veszi át
A MOSTANI TANÉVBEN szervezeti szempontból igen jelentős változás várható: 2013 januárjától az állam veszi át az oktatás feladatát. Erről szeptember 12-én tárgyalt a képviselőtestület, s mint Kovács Péter polgármester elmondta, ha mindenütt úgy mennének a dolgok, mint a XVI. kerületben, akkor az államnak nem is kellene átvennie az iskolákat... Viszont az átvételre sor kerül, bármilyen jól is menjenek itt a dolgok.
Januártól az állam átveszi az iskolák szakmai felügyeletét, ő fizeti a pedagógusok bérét, ellenőrzi a munkájuk szakmai színvonalát. Az önkormányzat megtartja az iskolák épületét, gondoskodik azok fenntartásáról. Az önkormányzat fizeti az iskolák technikai személyzetének bérét, takarítótól a portásig, és állja a fenntartás rezsiköltségeit.
A szakmai irányítást a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ végzi el, mégpedig a tankerületi szervezeteken keresztül. Országos szinten ez megyei, azon belül pedig járási szervezeteket jelent, Budapesten viszont kerületenként jönnek létre a tankerületek, s ezek közvetlenül az országos központhoz tartoznak. Budapesten tehát kétszintű rendszer lesz, míg például Pest megyében három szinten szerveződik a tanfelügyelet.
NOHA MÁR ELÉGGÉ KÖZELI a változás, pontos részleteket még nem lehet ismerni az új szakmai irányítási rendszerről. Jelenleg a tankerületi szervezet álláshelyeit pályáztatják, a kiírásból lehet következtetéseket levonni a felépítésre. Nagy valószínűséggel újra lesznek tanfelügyelők, akik szakmai szempontból ellenőrzik a pedagógusokat. Nagyon valószínű az is, hogy a kerületben működő középiskolák (a Szerb Antal, a Táncsics és a Corvin Gimnázium, valamint a Csonka János Szakközépiskola) szintén a tankerületi szervezet szakmai irányítása alá kerül. A korábban fővárosi szinten működő középiskolák fenntartása pedig a fővárosnál marad, onnan gondoskodnak az épületek üzemeltetéséről.
Az iskoláknak az eddigi információk szerint nem is lesz külön költségvetése, hanem csak a kerületi Klebersberg Kuno szervezetnek lesz költségvetése. Ebben szerepelnek majd a pedagógus bérek, illetve minden olyan bér, ami az oktatáshoz kapcsolódik (ilyen például egy iskolai könyvtárosi állás, vagy bármilyen pedagógiai munkát segítő alkalmazott bére). Megnövekszik az iskolák önállósága is, mivel a pedagógiai programjaikat, melyeket eddig az önkormányzat fogadott el, ezen túl saját maguknak kell elkészíteni és elfogadni. A tankerületi szervezet csak akkor kerül képbe, ha netán valami olyat szeretnének, ami plusz állást (tehát többlet bért) igényel, ezt természetesen az állami fenntartónak kell jóváhagynia. Jelenlegi információk szerint változatlanul megmarad a kéttannyelvű oktatás, ami nyilván bérigényesebb a szokásos iskolai oktatásnál.
A TANKERÜLETI SZERVEZETEK álláshelyeire szeptember 30-ig lehet pályázni, az apparátus november 1-jén kezdi meg a működését. Ha a járások példájából indulunk ki, akkor az önkormányzatnál oktatási kérdésekkel foglalkozó tisztviselőket átveszi a tankerület, de erről még semmit nem lehet tudni. Az is teljesen bizonytalan, hogy a jelenleg kinevezett iskolaigazgatók megtarthatják-e beosztásukat a pályázati idő végéig, erről sem jelent még meg jogszabály. A kórházak átvétele során az állam újrapályáztatta az igazgatói állásokat, de az iskolák esetében a pályázatok lebonyolítására aligha lenne elegendő ember, tömeges pályáztatásra valószínűleg emiatt sem fog sor kerülni.
Az önkormányzat, mint fenntartó az idei esztendőtől megszüntette az iskolák önálló gazdálkodását, és az intézmények fenntartásáról szeptembertől a kerületi Gamesz gondoskodik. A rendszer egyelőre működik, apróbb zökkenőket leszámítva.
Dr. Csomor Ervin a hosszúra nyúlt tájékoztatás végén kiemelte, hogy az oktatással foglalkozó szakemberek mindent megtesznek azért, hogy a jelentős változással járó átszervezésből a tanulók és a szülők lehetőleg semmit ne érezzenek meg: működjön az iskola, legyen pedagógus, kréta, tábla, s a tanár is rendben megkapja a fizetését.
Ferenci Zoltán |
