Helyi Hírek - Független folyóirat   2024.03.28. csütörtök
Gedeon, Johanna
E-mail cím:

Jelszó:

CÍMLAP
Cikkek és hírek
Portaszolgálat
Balesetek
Tűzoltósági hírek
Rendőrségi hírek
Polgármesteri interjú
Természetgyógyászat, szépség és egészség
Horoszkóp, asztrológia
Receptek
Videók
Olvasóinktól: körbeküldős üzenetek
Archívum
Archívum
Képgalériák
Helyi Hírek laphálózat
Legutóbbi számaink
Archívum - HH XVI.
Archívum - HH XVII.
2004 előtti számaink
Megjelenési időpontok
Hirdetési áraink
Lakossági aprók
Hirdetésfeladás
Szakmai adattár

Látogatók: 28657160
   « Vissza

Ki lehet januártól kisadózó?

 « Portaszolgálat 
2012. október 18.
 


Tudnivalók a munkahelyvédelmi programról

kepfile

Szatmáry Kristóf a XVI. kerület parlamenti képviselője, egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki már több alkalommal adott lapunknak (s ezáltal olvasóinknak) fontos és hasznos információkat. Ez alkalommal egy különösen fontos területről kértünk tájékoztatást – a munkahelyvédelmi akció mintegy 300 milliárd forintot forgat vissza közvetlenül a gazdaságba, és a legnagyobb léptékű gazdaságfejlesztési program a rendszerváltás óta.

     A munkahelyvédelmi akció három pilléren nyugszik, s közös jellemzőjük, hogy a vállalkozások adóterheinek csökkentésével a foglalkoztatottak helyzetét hivatottak stabilizálni, illetve javítani. Az egyik pillér a munkáltatói adóterhek célzott csökkentése meghatározott társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítése érdekében. A másik két pillért a vállalkozások számára kidolgozott egyszerűbb és kedvezőbb adózási feltételek alkotják. Ezek között szerepel a kisadózó vállalkozások tételes adója, illetve az úgynevezett kisvállalati adó.

   Jelen számunkban a kisadózók tételes adózásának lehetőségét ismertetjük, a részletekben való eligazodásban Szatmáry Kristóf államtitkár volt a segítségünkre.
     A kisadózók tételes adója a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozások számára ajánl egy végtelenül egyszerű adózási módot. Ezen kisadózók tételes adója, a főállású kisadózók számára havi 50.000 Ft, mellékállású kisadózó esetén havi 25.000 Ft kiadást jelent. Az új adónem az előbbi adómértékek megfizetésével kiváltja a kisadózó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és a szociális hozzájárulási adóját, a szakképzési hozzájárulást, ugyanakkor a kisadózó esetleges munkavállalója után fizetendő terheket nem. Ez az adónem elsősorban a lakosság részére szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások – szerelők, taxisok, fodrászok – számára nyújt komoly könnyebbséget.

     Ezt az adózási módot januártól az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, illetve a kizárólag magánszemély tagokkal rendelkező közkereseti és betéti társaságok választhatják. Nem lehet kisadózó a biztosítási, pénzügyi ügynök, illetve az ingatlan bérbeadással foglalkozó vállalkozás. A kisadózóvá válás módja, hogy a vállalkozót vagy vállalkozást egy nyomtatványon be kell jelenteni kisadózónak az adóhatóságnál. Legalább 30 nap keresőképtelenség esetén nem kell a kisadózónak fizetnie, és a főállású kisadózó 81.300 Ft-os alapú társadalombiztosításra jogosult.

     Az iparűzési adó kiszámítása is jelentősen egyszerűsödik, az adóalap telephelyenként 2,5 millió Ft-ban lett meghatározva, s nem kell bevallást, előlegfizetést intézni, hanem évi két részletben befizetni az adóalap és a települési adómérték szorzatát. A kisadózó vállalkozásra nem vonatkoznak speciális ÁFA szabályok, ezért számukra célszerű az alanyi áfa-mentességet választani.
     A kisadózással jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció. Megszűnik a bérszámfejtési kötelezettség, és az adózónak elegendő bevételi nyilvántartást vezetnie. Az adóbevallást február 25-ig kell elkészíteni, a tételes adó befizetése minden hónap 12-én történik. Ha kiderül, hogy a bevételek meghaladták a 6 millió forintos éves összeghatárt, akkor a többlet után 40 százalékos adót kell fizetni.
    Kisadózónak lenni egyfajta kedvezményezettséget jelent, de ha valaki vét a szabályok ellen, akkor őt az adóhatóság a kisadózói körből két évre kizárhatja. Ilyen vétség lehet például a jelentősebb adótartozás, a be nem jelentett foglalkoztatás, a számla/nyugtaadási kötelezettség megsértése.
    Fontos tudni, hogy a kisadózónak önfoglalkoztatónak kell lennie, tehát nem alkalmazható a munkaviszony kiváltására. Ennek elkerülésére eléggé speciális szabályok vannak, például ha egyazon adóalanynak 1 millió forint fölötti összegben bocsát ki számlát, akkor mindkettejüket adatszolgáltatásra kötelezi az adóhatóság. Ilyen esetben megfordul a bizonyítási kötelezettség: a kisadózó köteles azt bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó.

   Hogyan lehet igazolni, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó? Akkor nincs szó színlelt munkaviszonyról, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
– a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
– a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem ugyanazon vállalkozástól/személytől szerezte;
– a vizsgált kapcsolatban érintett személy/vállalkozás nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
– a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
– a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a vizsgált kapcsolatban érintett személy/vállalkozás bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

 


Ferenci Kiadó Bt.  •  1162 Budapest, Hermina út 16.  •  Tel.: [1] 405-5919  •  E-mail cím: hh@hh16.hu
Ugrás a Szakmai Adattárhoz
preload preload
Legutóbbi lapszámunk - 2024. március 20.
2024. évi naptár nyomtatható formátumban letölthető
Hogyan legyünk egészségesebbek, szebbek, vékonyabbak
Ide kattintva megtekinthető
Kerületi festőművészek virtuális galériája
A fogyás lélektana
A XVI. kerületi uszodák honlapja
Bővebben az önismeretről és a Bach-virágterápiáról
Ide kattintva megtekinthető
Lao Ce ősi bölcselete e-book formátumban
Hazai és nemzetközi időjárás

Kattintson ide az előrejelzéshez