A csömöri civil önkormányzat kezdettől különösen nagy gondot fordít arra, hogy munkáját a helyi lakosok, intézmények, civil csoportok véleményének megkérdezésével és figyelembevételével végezze. Éppen ezért évről-évre több lakossági fórumot is szerveznek, ahol különböző, az éppen aktuális fejlesztési kérdésekben kérik ki a csömöri polgárok véleményét.
A lakossággal való kapcsolattartásban újításnak számít az is, hogy a korábban gyakran ellaposodó, érdektelenségbe fulladó általános közmeghallgatások helyett településrészi fórumokra kerül sor, ahol a sajátos problémákkal küszködő, eltérő adottságokkal rendelkező községi területek ügyeit célzottan beszélik át az ott lakókkal. Kifejezetten pozitívan veszik továbbá a csömöriek, hogy még a kisebb fejlesztésekre (pl. járdaépítés, vízelvezető árok javítása, parkosítás) vonatkozó terveket is előzetesen egyeztetik az érintett lakókkal, intézményekkel, cégekkel. A nagyobb, átfogóbb terveknél sem marad el az együttgondolkodás. Ennek jegyében idén év elején széles körű társadalmi vitát kezdeményeztek Csömör várossá nyilvánításának kérdésében. Az ezzel kapcsolatos munka egyik legfontosabb elemeként februárban település-fejlesztési fórumot tartottak, továbbá szakértői elemzést készíttettek, nyár elején pedig 2200 fős mintán lakossági közvélemény-kutatást végeztek. A kutatás eredményeit eddig már több fórumon ismertették: a novemberi fórumon a nagyközség jövőjében érdekelt intézmények, szervezetek, cégek vezetői, illetve a településen lakó közismert polgárok, országosan ismert szakemberek vettek részt; a hivatali dolgozókkal és a kutatásban közreműködőkkel is átbeszélték a felmérés tapasztalatait, továbbá decemberben a Csömöri Civil Egyesület szervezésében a lakossággal is elkezdték megismertetni a kutatás eredményeit. Mint Fábri István polgármester elmondta, ugyan elsőre valóban kissé fáradságosnak tűnik a sok fórum, egyeztetés, de egyértelmű a hozadéka. Az önkormányzati fejlesztések így egyrészt nagyobb társadalmi elégedettség mellett valósulhatnak meg, másrészt pl. a széles körű közvélemény-kutatás eredményeit figyelembe véve sokkal biztosabban alapozhatnak a valós lakossági igényekre. Ilyen pl. a felmérés azon nem várt tapasztalata, miszerint a csömöriek szerint a járdák állapotának javítására, illetve a kerékpáros közlekedési infrastruktúra kiépítésére lényegesen nagyobb hangsúlyt kellene fektetni sok más, korábban gyakran kiemelt kérdéshez képest. A kutatásból több más kérdés mellett a várossá nyilvánítás lakossági támogatottságára is választ kaptak a kérdezők. Ennek alapján kiderült, hogy a kérdésben teljesen megosztottak a csömöriek: a válaszadók 43%-a egyelőre nem, míg 40%-a támogatja Csömör várossá nyilvánítását, de igen sokan (17%) vannak azok is, akik még nem tudnak állást foglalni a kérdésben.
Csömörön a régióban és a település méreteihez képest is szinte példátlanul sok, mintegy száz civil szervezet, alapítvány, egyházi közösség, különböző önkéntes szerveződés működik, melyek többsége aktívan részt vesz a község életében, a falut érintő fontos döntésekben. |