A XVI. kerületben Szent István-nap hagyományosan kiemelt fontosságú ünnep, amely több jelentős állomáson át vezet az ünnepségsorozat leglátványosabb részéhez: a Szent István szobor előtt megtartott össz-kerületi ünnepséghez. Előzőleg viszont az államalapító előtt tisztelegnek műveikkel a kerületi művészek, vendégül látjuk a kerületben az elcsatolt területeken maradott honfitársainkat, majd a kerületrészek is megtartják a maguk helyi ünnepségét. A lapzártánk legvégső időpontjáig tartó eseményekről adunk rövid összefoglalót.
Kovács Péter polgármester mond ünnepi beszédet
Az ünnepségsorozat augusztus 12-én, a polgármesteri hivatal első emeletén lévő Kovács Attila galériában vette kezdetét, ahol a XVI. kerületi művészek állították ki azon alkotásaikat, amelyek Szent István államalapítására emlékeznek. Mint Kovács Péter polgármester elmondta, nagy dolog, hogy a magyarság ezer éve él a Kárpát-medencében. s reméljük, még ezer évig ez biztosan így lesz, s ez ihlette ezeket a szép alkotásokat is, melyeket a kerületi művészek itt kiállítottak. ezután Koltainé Zolder Klára vette át a szót, maga mellé szólítva V. Erdei Julia filcmozaik-készítő művészt, aki az ötletadója volt évekkel ezelőtt a Szent István-napi művészeti kiállításnak. A népes közönség Matus János tárogatójátékára énekelte el nemzeti imádságunkat, majd kimerítő előadást hallhattunk a kiállított műveknek államalapító nagy királyunkkal való kapcsolatáról. Sorki Dala Andor verseit olvasta fel (A magyarok kenyerének kovásza Szent István király), Nagy Anna népdalokat énekelt. A kezdés után másfél órával már sor is kerülhetett az új kenyér megszentelésére, amit Hernád Sándor diakónus végzett el, s a felszelt kenyeret a megnyitó közönsége jóízűen elfogyasztotta.
Kenyérszentelés a Pálfy téri ünnepségen
A négynapos ünnepet felvezető héten a Vajdasági Kishegyesről származó gyermekeket látott vendégül az önkormányzat, és folyamatos programokat is biztosított számukra. A hét közepén megérkeztek 1100 kilométer út megtétele után a csángó gyerekek a rákosszentmihályi plébániára, hogy immár tízedik alkalommal velünk ünnepeljék az államalapítást. A Kárpátokon túlra szakadt csángó népességet Szent István király köti a magyarsághoz. Róluk érdemes tudni, hogy a nyolcvanas években megszüntették számukra a magyar nyelvi oktatást, egyik papjukat a titkosszolgálat emberei azért verték agyon, mert magyar nyelven merte megtartani az istentiszteletet. A román nyelvi környezetben a magyarul még beszélő szülők is inkább románul beszélnek a gyermekeikhez, nehogy hátrányba kerüljenek az iskolában. Pertovics Sándor és felesége 11 éve figyelt fel arra a Csíksomlyói zarándoklaton, hogy ott a csángó gyermekek milyen csodálatosan énekelnek. Egy éves szervezőmunka után éppen tíz évvel ezelőtt jöttek először vendégségbe a csángó gyerekek, hogy együtt ünnepelhessük államalapító királyunkat. Szállásról az előzetesen nagy gonddal megszervezett befogadó családok gondoskodtak, a programok finanszírozására pedig az elmúlt tíz évben mindig sikerült szponzort találni. A mostani alkalommal a csángó gyerekek ideutazásának támogatói listája igen rangos lett. Azon első helyen szerepel Kövér László házelnök, majd Szatmáry Kristóf képviselő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Támogatást biztosított az Erzsébet Üdülési Program, a Shola Alapíítvány, a Néri iskola szülői munkaközössége és még sokan mások. Mint megtudtuk, az utazás és az itteni programok költsége megközelítette a kétmillió forintot. Szatmáry Kristóf államtitkár lett a csángó gyermekek hazai utaztatásának fővédnöke, s ebben a minőségében augusztus 15-én találkozott a szentmihályi plébánián a kalandparkból éppen hazatérő gyerekekkel. A bensőséges találkozó alkalmával az államtitkár kiemelte, hogy neki lényegében könnyű dolga van, hiszen a Kovász Egyesület és Petrovics Sándor által kitalált nagyszerű kezdeményezéshez kellett csupán támogatást biztosítani. Mint elmondta, az ő gyermekei is csodálkoznak, ha Székelyföldre látogatva tízórás utazás után magyar nyelvi környezetben találják magukat, de hát tudomásul kell venni azt, hogy ez a kialakult helyzet. Nagyon fontos, hogy a csángó gyerekek megismerjék a magyarság fővárosát, sőt a befogadó szülők által otthon is érezzék magukat ebben a városban. Az államtitkár a gyerekeknek egy-egy Rubik-kockát ajándékozott – ezt külföldi vendégeknek szokták adni, reprezentálva azt, hogy az egyszerű dolgokban is milyen csodákra képes a magyar elme. Mivel látta, hogy a csángó gyerekek lelkesen tekergetik a kockát, búcsúzóul szólt nekik: aki a kirakásban netán tíz másodpercen belülre kerül, jelentkezzen, és majd benevezik valamelyik bajnokságra. A látogatás fénypontjára augusztus 18-án, vasárnap este került sor, amikor a szentmihályi templomban az este 6 órai szentmisét követően a csángó gyerekek egy műsorral kedveskedtek a befogadó szülőknek és a szentmihályi híveknek. A gyönyörű népviseletbe öltözött gyerekek Tamás Tünde tanítónő vezetésével dalokat és verseket adtak elő – némelyik gyerek olyan csodálatosan tisztán énekelt, hogy a templom közönsége több perces tapssal jutalmazta az előadást. Az ünnepség alkalmával köszöntötte honfitársainkat Kovács Péter polgármester, Petrovics Sándor pedig maga mellé szólította a csángó gyerekeket vendégül látó szülőket, így mondva köszönetet áldozatos vállalásukért.
Térelnevezés és táblaavatás a Csíkszentmihály téren, balra a csángó lányok Kovács Péter polgármester előtt, jobbra Izsák Székely Loránd és családja Csíkszentmihályról
Csángó fiatalok műsora a rákosszentmihályi templomban
A templomi program után találkozott tudósítónk a csángó vendéglátás egyik látványos eredményével: egy csángó fiatalember úgy összebarátkozott itteni vendéglátóival, hogy neten továbbra is tartották a kapcsolatot. A fiú, Pista Klaudió (legalábbis így mutatkozott be) épp egyetemre készült, s felajánlották neki, hogy járjon inkább ide Budapestre, mivel itt sokkal színvonalasabb az oktatás. Egy évig tanult magyarul a Balassi Intézetben (mert ugye a román nyelvi környezetben erősen megkopik az anyanyelv), majd sikeresen felvételizett a műszaki egyetem informatika szakára, s mostanra már jó eredménnyel túl van az első egyetemi éven. Augusztus 19-én Árpádföldön került sor bensőséges megemlékezésre a Turulnál. Ez alkalommal mutatkozott be Árpádföld új plébánosa, a lengyel származású Nowaczek Mariusz, aki augusztus elsejétől szolgál az itteni közösségben. Ünnepi beszédében Kartofil Zita, Árpádföld képviselője emlékezett meg Szent István királyunkról, a beszéd előtt és után Vikol Kálmán adott elő hangszeren és énekelve bús erdélyi dalokat.
Vikol Kálmán játszik az árpádföldi emlékműnél
Augusztus 20-án előbb a Pálfy téren került sor a hagyományos ünnepségre, majd 11 órakor a sokat megélt Békés Imre tér kapott új elnevezést. Mint annak idején ezt megírtuk, a Moszkva tér átnevezése miatt háborgó orosz érzelmeket úgy akarta megnyugtatni Tarlós főpolgármester, hogy felkérte a kerületet: ezt a teret nevezzék át Moszkva parkká. A képviselőtestület erre nemet mondott, sőt Kratofil Zita és Horváth János képviselők ellenjavallatukban azt üzenték a fővárosnak, hogy ez a tér legyen inkább Csíkszentmihályról elnevezve – részben az arkangyal-beli hasonlatosság miatt, részben pedig azért, mert a kerületi Csíksomlyói zarándokok már egy évtizede Csíkszentmihályon töltik a zarándoklat utolsó éjszakáját. Lett nagy meglepetés, amikor ezt a javaslatot a Fővárosi Közgyűlés megszavazta. Szóval ilyen előzmények után kerülhetett sor a tér méltó elnevezésére. Szép csángó dalokat énekelt a képen látható két leány, majd Kovács Péter ünnepi beszéde után (melyben felidézte a fővárossal dúló csatározást) Izsák Székely Loránd mondott beszédet. Az ünnepséget Solymoskövi Péter, a Rákosszentmihályért Kulturális egyesület elnöke szervezte és bonyolította. A kerület központi ünnepségére este 6 órai kezdettel került sor a Szent István szobor előtti téren. Itt a Rácz Aladár Zeneiskola fúvószenekara adott térzenét, majd az ünnepség alkalmával Kovács Péter polgármester és Szatmáry Kristóf képviselő, államtitkár mondott ünnepi beszédet. A kenyérszentelést Godille Márton plébános és Bíró Botond református lelkész végezte, majd a Forgatag Művészeti társaság és a Liget Táncakadémia táncosai adták elő az Egy ország születése című nagysikerű táncművet Paár Tibor és Barna István rendezésében. Utána a szokásoknak megfelelően utcabál és tűzijáték következett. (F)
|