|
Az ember, mint jogalany
Sokan azt hiszik, hogy az ember jogalanyiságának a kérdése csak az elmélet szempontjából fontos. Valójában a mindennapi életben számtalan rendkívül fontos jogi probléma merülhet fel: Mikortól számít valaki embernek? Milyen szerződéseket köthet egy gyermek, vagy egy gyengeelméjű ember?
Minden ember születésétől fogva jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. A magzat jogképessége feltételes. Az élve születésétől függ. De közben örökölhet, szerződések, pl. ajándékozás kedvezményezettje lehet. Még az is előfordulhat, hogy érdekellentétbe kerülhet szüleivel.
A jogképességtől meg kell különböztetnünk a cselekvőképességet. Az az ember cselekvőképes, aki önmaga tud érvényes jognyilatkozatokat tenni, szerződéseket kötni. Életkorából vagy állapotából fakadóan erre nem minden ember képes. A törvény - az életszerűségnek megfelelően – akként rendelkezik, hogy 14 év alatti gyermekek érvényes jognyilatkozatokat ugyan még nem tehetnek, hiszen az életben való tájékozódási képességük, jogi nyelven szólva: belátási képességük, még nem alakult ki. Egy csokit, egy túró rudit, vagy egy almát a piacon azonban ők is megvehetnek, hiszen ezeket, a hétköznapi, kis értékű „ügyleteket”, melyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és melyek már teljesültek is, nem lehet semmisnek tekinteni. Nagyobb jelentőségű személyüket, vagyonukat érintő ügyekben is ki kell azonban kérni véleményüket a törvényes képviselőjüknek ill. a gyámhivatalnak.
14 év feletti gyermek viszont már korlátozottan cselekvőképesnek minősül, önálló cselekvési képessége is bővül, pl. a munkával szerzett jövedelmével már maga rendelkezik, és önállóan köthet olyan szerződéseket, melyekből kizárólag előnyt szerez, ill. szokásos mértékben még ajándékozhat is.
Mindezekben az eddig is működő szabályokban az új PTK érdemi változást nem hozott.
Személyre szabottabb jogi szabályozást hoz azonban a nagykorú személyek cselekvőképességének korlátozásában. Eddig is csak bíróság állapíthatta meg valakiről, hogy bizonyos ügykörök tekintetében nem alkalmas az önálló döntéshozatalra, és helyezte cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondokság alá, valamint döntött a felülvizsgálat időpontjáról is.
A korlátozás az egyénre szabott ügycsoportok meghatározásával részleges, szükség szerint azonban akár a teljes korlátozásig is eljuthat, ill. kivételesen, ha az érintett jogainak védelme másként nem biztosítható, a teljes korlátozást is kimondhatja a bíróság. Személyre szabottan, az egyéni körülményeket vizsgálva kell döntést hoznia a bíróságnak, valamint határozni a felülvizsgálat időpontjáról is.
Két új jogintézményt vezet be a PTK e témakörben. Az egyik a cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal intézménye, melyet olyan személyek segítésére vezet be, akinek belátási képessége csak kisebb mértékben csökkent. A támogató személy feladata az lesz, hogy tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával és személyes jelenlétével a döntésének meghozatalához segítséget nyújtson, a jognyilatkozatának megtételét elősegítse.
A másik bevezetésre kerülő jogintézmény a „rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeni korlátozásának esetére”, melynek lényege, hogy a megfelelő okirati formában lehet megnevezni egy vagy több személyt, aki később gondnokként segíthet, vagy éppen kizárni egy vagy több személyt a jövőbeni gondnokok köréből, ill. lehet meghatározni azokat a szempontokat, amely a személyes és vagyoni ügyekben való eljárás fő irányvonalát jelenti. Ezen nyilatkozatok központi nyilvántartásba kerülnek, és szükség esetén a bíróság és más érintett hatóságok döntéseinek alapját képezik.
Az új PTK hatálybalépéséig is fontos azonban, hogy figyeljünk oda egymásra, lássuk meg, ha családunkban, környezetünkben olyan személy él, akinek belátási képessége nem teljes, és aki ez által veszélyben van. Sajnos számtalan eset fordul elő még kerületünkben is, hogy tudatosan keresik és kihasználják ezen védelemre szoruló személyek állapotát kicsalva tőlük értékeiket, vagyonukat, és ezzel veszélybe sodorva megélhetésüket. Indokolt esetben a gyámhivatal elrendelhet szakértői vizsgálatot és ideiglenes gondnokot rendel, zár alá veheti a vagyont, amíg a bíróság nem dönt. Érdemes előre okosnak és figyelmesnek lenni, mert utólag már nagyon nehéz visszaállítani az eredeti állapotot, visszajuttatni a megfosztott embert jogaiba.
Az előbbi eseteknek a „fordítottja” is elő szokott fordulni. Korlátozottan cselekvőképes személy, eltitkolva ezen állapotát köt szerződéseket abban bízva, hogy az ellenértéket nem tudják rajta majd behajtani. Vigyázzunk, mert néhányan közülük nagyon ügyesen játsszák el, hogy ők teljesen épelméjűek.
Dr. Herman Edit, ügyvéd (Iroda: 1163 Budapest, Thököly út 88. Tel/Fax/üzenetrögzítő: 404-1790) |
