|
Jogerős ítéletben marasztalta el a Fővárosi Törvényszék Veres Györgyit, az egykori MSZP-s képviselőt, a szociális bizottság egykori tagját képviselői munkájában elkövetett hivatali visszaélés bűntettében (BTK 225. §). A 2010 őszén kirobbant botrány komoly károkat okozott az MSZP helyi szervezetének is.
Veres Györgyi képe az önkormányzati képviselőktablójáról. A botrány kirobbanása után párttársai is elhatárolódtak tőle
Lapunk 2010 szeptemberében foglalkozott a feljelentett képviselőnő ügyével, és cikkünk végén megígértük, hogy a fejleményekre visszatérünk. Erre négy évet kellett várni: ennyi időbe került kideríteni, hogy a képviselő valóban visszaélt a ráruházott hatalommal.
„Büntetőeljárás indult egy szocialista képviselő (és képviselőjelölt) ellen, mert alapos a gyanú arra, hogy Veress Györgyi, mint az Egészségügyi és Szociális Bizottság tagja, a bizottság elé kerülő ügyekben szereplők adatait rendszeresen arra használta, hogy az érdekeltségi körébe tartozó pénzügyi tanácsadó cég termékeit rásózza a gyanútlan emberekre, akár azok megtévesztésével is. A képviselő az ügy kirobbanása után (némi hezitálást követően) lemondott mandátumáról és visszalépett a jelöltségtől is – így az MSZP-nek most nincs az egyik körzetben képviselőjelöltje.
A szabad választások húsz éves történetében ehhez fogható eset még nem fordult elő – sem a képviselők között nem volt, aki ellen a hivatali működése nyomán büntetőeljárás indult volna, sem olyan nem volt, hogy az egyik nagy pártnak kilyukadt volna valamelyik körzete (ahonnan most a töredékszavazatok így nem juthatnak el a listára)” – írtuk 2010 szeptemberi cikkünkben.
A történet valójában nagyon banális volt. Az önkormányzat fenntart egy úgynevezett szobabérlők házát, amelynek 21 négyzetméteres lakóegységeire lakásra váró fiatalok pályázhatnak. Ők meghatározott időre, általában két évre kapnak lakhatást, s ezen idő alatt kedvezményes bérleti díjat kell fizetniük. Ennek fejében viszont kötelező valamilyen megtakarítási formába beszállniuk, mégpedig olyanba, amit az állam is támogat. Ilyen megtakarítási forma például a Fundamenta lakáskassza, amelyhez egy bizonyos összegig 30 százalékos állami támogatás jár. Ez a megtakarítási forma a szerződés elválaszthatatlan része.
A Szobabérlők házára benyújtott pályázatokat az Önkormányzat egészségügyi és Szociális Bizottsága tárgyalja, mégpedig zárt ülésen. A képviselők természetesen megismerhetik a pályázók személyes adatait, hiszen arra szükségük van a döntéshez. Ezek az adatok viszont továbbra is titkosak maradnak, nyilvánosságra csak az kerül, hogy kik nyertek a szobabérlők pályázatán.
Arról senki nem tudott, hogy Veres Györgyi hivatásszerűen biztosítási üzletkötéssel is foglalkozik, s vannak ugyanezzel foglalkozó kollégái is. A botrány akkor kezdett kirobbanni, amikor a szociális bizottság döntése után, másnap reggel a Szobabérlők házának nyerteseit végighívogatta egy biztosítási ügynök. Ő közölte velük a jó hírt, hogy nyertek a pályázaton, és nyomban időpontot is egyeztettek, hogy az illetők megköthessék az önkormányzat által elvárt lakáskassza szerződést. Ez egy akkor lefényképezett sms is bizonyítja, amelyben a biztosítási üzletkötő azt közölte, hogy az önkormányzat megbízása alapján jár el.
A dolgot tovább bonyolítja, és ennek a büntetőjogi kimeneteléről semmit nem lehet tudni (az érintett ügynök személyiségi joga alapján), hogy a gyanútlan nyerteseket végül nem is az önkormányzat által előírt megtakarítási formára beszélte rá, hanem egy sokkal bonyolultabb életbiztosítási konstrukcióra. A nyertesek joggal bíztak meg az ügynökben, hiszen állítása szerint az önkormányzat megbízásából járt el (különben honnan a csudából tudhatta volna meg a telefonszámukat, és a döntést), és többen ezt a biztosítást kötötték meg. Ez viszont egyáltalán nem felelt meg az önkormányzati előírásoknak, de mire ez kiderült, már befizették a törlesztéseket, és a pénz a szerződés felmondása esetén nem járt volna vissza.
Hogy a képviselőnő esetében a személyes adatok üzleti célú átadása hivatali visszaélésnek számít, az nyilvánvaló. A hivatali visszaélés jelenlegi törvényi tényállása a következő: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen: a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az ügynök esetében viszont felmerülhetett volna a csalás gyanúja is, bár az önkormányzat jószándékúan végül elfogadta a szobabérlőktől az életbiztosítási szerződést is.
Az események időpontjában Veres Györgyi önkormányzati képviselőjelölt is volt. A Fidesz a botrány miatt lemondásra szólította fel, s ő némi hezitálás után lemondott mandátumáról és visszalépett a képviselőjelöltségtől, de a helyére már nem lehetett mást állítani. A helyi MSZP gyászos választási eredményeihez ez a tény is hozzájárult. (Ferenci) |
