Mély víz…
Június 21-e az év leghosszabb napja, a csillagászati nyár kezdete. A Nap este fél 8-kor ér a Rák jegyének határához. A hónap legnagyobb részében a Mars is a Rákban vendégeskedik, valamint fontos planéták tartózkodnak a másik két vizes jegyben. A konstellációk tehát a víz felé fordítják a figyelmünket – melynek leghétköznapibb megnyilvánulásaként az emberek többsége víz mellé igyekszik a nyári hónapokban. A vízi baleseteket megelőzendő, forduljunk tisztelettel és felelősséggel a víz felé, és ne dugjuk a homokba a fejünket a „víz sötét oldala” elől. A VÍZ a négy őselem (egyes kultúrákban: öt őselem) egyike, az élet alapfeltétele. Természetesen a többi őselem is az, de ebben a vizes hónapban maradjunk vízközelben. Egy átlagos méretű emberi testben kb. 40 liter víz található. Bár úgy érezzük, hogy szilárd testünk van – s két lábbal állunk a földön –, valójában lebegünk a vízben. Az élet a tengerben kezdődött, és a tudatunk mélyén ma is él bennünk a vágy a vízi élet iránt. Az egyéni élet ugyancsak a vízben kezdődik, a magzat lebeg egy folyékony közegben, az ősóceánban, lelkileg pedig az ős-eufória állapotában. (Soha nem lesz már olyan jó dolga, mint az anyja hasában volt, persze feltéve, hogy az anya nem mérgezi a vizet). Mint őselem, a víz jóval több, mint az elemek egyike. Nagyon sok vallás hozza kapcsolatba a születéssel, sőt, az újjászületéssel: vízbe vagy víz alá merülés, mint a vallás útjára lépés fontos momentuma, szellemi megtisztulás a Gangesz vízében fürödve, lábmosás, és sorolhatnánk. Mint nyilvánvaló, a létezéshez mindegyik őselemre szükség van: sem tűz (napfény), sem levegő nélkül nincs élet, a föld pedig mindennek az alapja, ami a stabilitást eredményezi. Föld elem nélkül semmi nem lenne tartós. A víz – a fizikai jelentőségén túl – a változást, a sokféleséget, a szépséget jelenti, és biztosítja a létezésben. Másfelől az élet vize a halál vize is – ahogy létrehozza az életet, ugyanúgy fel is oldja és átalakítja. (Hétköznapi értelemben minden elemnek van pusztító oldala: tűzvész, vulkánkitörés, földrengés, földcsuszamlás, szélvihar, hurrikán …) Ha az ember nem fogadja el a változást, a vízben lévő energia pusztítóvá válik. A mesékben az élet és a halál vize együtt szerepel, és ugyanarról a helyről fakad. Ahogy a mítoszok és a vallások ismerik a víznek az életet adó és életet megszentelő oldalát, ugyanúgy ismerik a víz és a halál kapcsolatát. A túlvilágot határoló folyó képe számos legendában szerepel. A görög mitológiában ugyanakkor e folyóban való megmerítkezés halhatatlanságot eredményez. A mi kultúrkörünkben ismertebb az emberiséget elpusztító özönvíz, amely az énközpontú szemlélet, önző törekvések elhatalmasodása miatt zúdult az emberiségre. Az a kultúra, amely alapvetően az önzésre épít, mélységesen életellenes. Valójában az utóbbi években nem a víz öltött pusztító alakot, lásd szökőár, árvíz, tengeri balesetek megszaporodása – hanem az élet, az emberiség szemlélete vált olyanná, ahonnan a víznek a goromba arca látszik… A vízzel tehát nincs semmi baj, miként az asztrológiai vizes jegyekkel, illetve vizes hónapokkal, mint az előttünk álló Rák hava. Fontos viszont, hogy a nyári hónapok bármennyire is a pihenésről, nyaralásról, világlátásról szólnak, ne felejtsük el, hogy minden külső úttal párhozamosan létezik belső út. A vizes időszakok (Rák, Skorpió, Halak) ideje alatt nem csak az a fontos, hogy mit teszünk, mi történik, mit tapasztalunk, hanem az is, ami közben bennünk megszületik, átalakul, kibontakozik… Szép nyarat, jó pihenést kívánok! Tóth Éva Ágota |