Templomépítések => 1773-ban felszentelték a Szentháromság tiszteletére emelt római katolikus templomot, 1873- ban pedig felépült az új evangélikus templom. Szatócsbolt (1858) Lővy Dávid szatócsboltja az 1800-as évek közepén már létezett a községben. Bábája lett Csömörnek (1860) Szerződtették az első községi bábát, aki a terhesgondozási, szüléssel kapcsolatos, gyermekágykörüli és csecsemőgondozási feladatokat látta el.
Úrnapi virágszőnyeg (1830-as évektől) => Csömörön a betelepült sváb római katolikus egyházközség családjai teremtették meg az úrnapi virágszőnyeg hagyományát. Az élő emlékezet szerint Csömörön az úrnapi körmenet egyetlen évben sem maradt el, még a háború nehéz időszakában is megtartották. Jelenlegi formájában a csömöri az ország legismertebb úrnapi körmenete- virágszőnyege. Óvoda és iskola (1900-as évek eleje) Csömörön két elemi iskola, a római katolikus és az evangélikus iskola már a századelőn is működött.1924-től állami óvodát hoztak létre a faluban.
Szüret (1910-es évek) => A múlt század elejétől évről-évre megrendezik a szüreti ünnepi mulatságot és felvonulást. Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes gőzvontatású vasútvonalba (1900) Később, 1911-ben megindult a Gödöllőig meghosszabbított HÉV villamosközlekedés, melybe Csömör egy hurokkal, Cinkotától Kerepesig csatlakozott. A HÉV ma is az egyik legfontosabb közlekedési eszköze a településnek.
Strand megnyitása (1920-as évek) => Csömör festői szépségű, természetes forrásból kialakult strandjára sokan jártak a környékről is, Pestről, Rákosszentmihályról és Kőbányáról. A strand a 60’-as években egy végzetes viharnak esett áldozatául. Mozi (1920-as évek vége) A képviselő-testület nagyon fontosnak tartotta, különösen az ifjúság lekötése és nevelése szempontjából a „mozgóképszínház” létrehozását a faluban. A művelődési ház nagytermében működő mozi 1992-ben szűnt meg. Azt követően csak filmklub jellegű kezdeményezések voltak az intézményben.
|