|
Igazgatók tanácskozása
Idén ismét nálunk tanácskoztak az ország különböző részeiből érkezett általános iskolai igazgatók, akiknek országos szövetsége ezúttal a Rácz Aladár Zeneiskola Táncművészeti, Képző- és Iparmuvészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tartotta szokásos konferenciáját.
– Ezt a szakmai napot minden évben megtartjuk – mondta Cserikné Juhász Ildikó, a pécsi Belvárosi Általános Iskola igazgatója, az ÁIIOSZ elnöke. – Év közben is tartjuk egymással a kapcsolatot, de fontosnak érezzük, hogy egy évben egyszer személyesen is találkozhassunk egymással, és közvetlenül is tapasztalatot cserélhessünk.
Az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége egy civil szervezet ugyan, de az elmúlt években a döntéshozók a szövetség véleményét is gyakran kikérték.
– A rendezvényünk már jó pár éve a XVI. kerületben van, köszönhetően az itteni aktív igazgatóknak, illetve annak, hogy a kerület mindig jó házigazdának bizonyult.
Az idei rendezvény több fontos, nemcsak igazgatókat, hanem pedagógusokat érdeklő témát is felvetett. A kéttannyelvű képzéstől kezdve a százalékos differenciáláson keresztül egészen a modern digitális eszközökig. Mi azonban ezúttal Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettesének az átfogó értékelését emelnénk ki a programok közül. A szakember szerint ugyanis jelentős – nagyon is észrevehető – változások történtek a hazai oktatásban azzal, hogy 2017. január 1-től a korábbi Klebelsberg Kúnó Intézményfenntartó Központ Klebelsberg Központtá alakult át. Két éve ugyanis a fenntartás a tankerületek hatáskörébe került, és az iskolaigazgatók is visszakapták jogköreik jelentős részét. Az új központ legfontosabb feladata az új nemzeti alaptanterv elkészítése, melyet 2019 szeptemberében vezetnek majd be. A szakemberek nagy reményeket fűznek a NAT-hoz, de azzal is tisztában vannak, hogy az eredmények csak lassan fognak látszódni.
Hajnal Gabriella szerint az egyik legfontosabb, hogy stabil a Klbelsberg Központ költségvetése, a tankerületek finanszírozása biztosított, persze a felújítási, karbantartási költségek azért lehetnének még nagyobbak is. Az oktatás vezetőinek ezen a területen nagy lemaradást kell behozniuk. Ha számokra akarjuk lefordítani, akkor azért nem rosszak az adatok. A kormány ugyanis a KK-n keresztül 150 milliárd forintot biztosít az ágazatnak felújításokra, informatikai eszközök fejlesztésére és továbbképzésekre. A felújításról sok szót nem kell ejteni, remélhetőleg egyre több helyen lesz ennek látszata. A tanári továbbképzések már más tészta, ez ugyanis a jelenlegi formájában nem sokat ér. A cél, hogy a jövőben ezek a továbbképzések minél színvonalasabbak, minél hatékonyabbak legyenek.
A fő prioritás a digitális eszközök használatán, a felzárkóztatáson, a tehetséggondozáson és az integrált oktatáson lesz. A KK célja, hogy a továbbképzések ingyenesek legyenek a pedagógusok számára. És nagyon fontos változás lesz a hazai oktatásban a már tapasztalható „informatikai forradalom”. Április 6-ig összesen 40 ezer jó minőségű, új laptopot osztanak ki a pedagógusok között, az intézmények 3000 megjelenítőt (interaktív panelt) kapnak, amely fejlettségben már túlhaladja az okos táblákat is. Ezen kívül 800 ötödik évfolyamos osztály diákjai tabletet is kapnak, amely kiváltja a tankönyveket és a munkafüzeteket.
Hajnal Gabriella elmondta, hogy az eddig hátrányosan érintett Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményekkel és szakszolgálatokkal is sokkal többet kell majd foglalkozni a jövőben. Több ilyen intézményt nyitnának, a meglévők esetében pedig feladatbővítéseket hajtanának végre. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a Sajátos Nevelési Igényű diákok normál osztályokba való beintegrálására is. Persze, nem mindenkit lehet integrálni, őket speciális iskolákban kell elhelyezni. Ilyen már működik a XII. kerületben.
Egy érdekes dologra is felhívta a figyelmet a szakmai igazgató. Annak ellenére, hogy sok pedagógusállás betöltetlen, a tanárok, tanítók száma nem csökken. A problémát az okozza, hogy túlságosan magasak az óraszámok, sokkal több feladatuk van a pedagógusoknak. Ennek hátterében a hibás szülői igény is állhat: sokan szeretnék ugyanis, ha már első osztályban mindenre – főleg idegen nyelvekre – megtanítanák a gyermekeiket, amely túlzott terhelést ró a pedagógusokra és a diákokra is.
Hajnal Gabriella a KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) rendszerre is kitért. Mint mondta, az immár hároméves program kiállta a próbát (túlélte az első évet), így valószínűleg hosszú távon működni fog. Fejleszteni, finomítani azért kell a rendszert, például előbb-utóbb szkennelni lehet majd az orvosi igazolásokat. Az e-napló ma még sokkal népszerűbb a szülők körében, mint a tanárokéban, mert az előbbieknek van applikációjuk, így azonnal látnak minden változást a naplóban, a tanároknak viszont mindig be kell lépniük a rendszerbe, ami nagyon lelassítja a munkát.
A jövőben ezen is változtatni kell majd, mint ahogy változások történtek a bérezések terén is. A pótlékokat megemelték, a túlóradíj 1600-1800 Ft-ról 3045-re nőtt, a kezdő pedagógusok pedig 200 ezer forintos fizetésről indulnak. Ez mutatja az irányt, melyről a Klebelsberg Központ nem akar letérni. Ennek bizonyítéka, hogy már ki is írtak a tankerületek számára egy három milliárd forintos belső pályázatot, melyből 2,5 milliárd forint infrastrukturális, fél milliárd pedig szakmai jó gyakorlatok támogatására pályázható meg. Riersch Tamás |
