|
Klímaváltozás. Hogy az ember okozza-e, vagy normál természeti jelenség, arról lehet vitatkozni. Tény viszont, hogy az éghajlat melegedőfélben van, és ezzel együtt egyre nagyobbak az időjárási szélsőségek: néha egy nap alatt annyi eső esik, mint normálisan egy hónap alatt, máskor pedig száraz hosszú forróság sanyargatja a növényeket, és természetesen az embereket is.
A vízgazdálkodás a Föld természetes sajátossága. Normális (tehát az embertől meg nem zavart) körülmények között a csapadék növényzettel borított talajra esik, és így van lehetősége arra, hogy többségében a talajba szivárogjon, táplálva a felszín alatti vizeket, a patakok, folyók, bujkáló vízfolyások és a növényzet legfőbb éltetőjét. Ahol az ember nagyobb számban megjelenik, ott fogyásnak indul a növényzet. Az ereszcsatornáról lezúduló vízzel csak a macera van, legjobb lenne bekötni a csatornába (bár nem szabad), a ház mentén díszburkolat borítja a kertet, a fákat kivágják, s inkább füvesítenek, az utak egyre nagyobb részét borítja szilárd burkolat – nagyobb eső esetén az összegyűlt víz folyóként rohan az út mentén a mélyebb részek irányába.
De mit lehet itt tenni? 2006-ban az új irányítással együtt új szemlélet is megjelent a XVI. kerületben. Ennek részeként komplex egészként próbálták kezelni a dimbes-dombos Kertváros csapadékproblémáját. Korábban egy-egy útfelújítás során az út szélére árkokat építettek, azokat összekötötték, és annyi. Hogy a mélyebb részre lezúduló víznek mi lesz a sorsa, azzal senki nem törődött.
– Az új szemlélet jegyében komplex csapadékvíz kezelési koncepciót rendelt az önkormányzat – idézi fel a kezdeteket Furdan Mária, a Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vízügyekben jártas vezetője. A közbeszerzésen kiválasztott tervezőiroda olyan koncepciót tett le az asztalra, ami jó alap volt a folytatásra, a részletek gondos kidolgozására.
A komplex vízgazdálkodási terv lényege, hogy a magasabb részeken a lehullott csapadék minél nagyobb részét kell helyben elszikkasztani, a mélyre került többletet pedig (lehetőleg csapadékcsatornán) el kell juttatni a befogadókba – a Kertváros esetében ez a Szilas-patakot és a Rákos-patakot jelenti.
A csapadékcsatornák eddig megvalósult rendszerének kiépítése hatalmas munkát jelentett. A Csömöri úti csapadékcsatorna az útfelújítással egyidőben, több szakaszban készült el, és a Rákos-patakba juttatja a mélyebb területekre áramló esővizet. Emlékezetes beruházás volt, mire a Margit utcából több kacskaringón át sikerült eljutni a Cziráki utcán át az Egyenes utcai lakótelephez, ahonnan még a 70-es években építettek meg egy csatornaszakaszt a Rákos-patakig.
A dolog érdekessége, hogy erről már mindenki elfeledkezett – ám egy lakossági fórumon egy hosszabb időtávra visszaemlékezni képes fiatalos lakótárs jelezte, hogy ő emlékszik egy ilyen beruházásra „az átkosból”. Az elmondása nyomán sikerült is megtalálni a csatorna végét. Ide folyik most az Egyenes utcai lakótelepről összegyűlő csapadék, befogadva a többi vizet is a nyomvonalhoz vezető lejtős utcákból. A Rákosi út Szlovák út és Mátyás király út közötti szakaszán az út felújítása során került be a csapadékcsatorna, ami a Szilas-patakba vezeti be az esővizet.
– Jó eredményeket értünk el a csapadékcsatornák építésében – mondja az irodavezető. – A Thököly út felújításával egyidőben megépült a csapadékcsatorna is. A Rákosi út alatt is elkészült a csapadékcsatorna, ami a Rózsa utca alatt folytatódik – ez megoldja a mélyfekvésű sashalmi rész vízelvezetését. A Magtár utca felújítása során is megoldódott a csapadékvíz elvezetése, ami szikkasztókba kerül, a többlet pedig a Caprera menti kiserdőbe folyik.
A koncepció másik része, hogy minél kevesebb esővíz kerüljön le a mélyebb részekre. A helyben történő elszikkasztás nagyon komplex feladat, nagyjából minden helyszínen más és más megoldást kell választani. Erre jó példa a Hermina út: a felújítás során a föld alá hatalmas drénblokkok kerültek, melyek felfogják a Budapesti út irányából érkező víztömeget.
De hasonló megoldást alkalmaztak az Erzsébet-ligeti Színház előtti tér felújításakor: a föld alá száz köbméter esővíz befogadására alkalmas szikkasztó tartályok kerültek, ezek fogják fel az ide áramló esővizet. A polgármesteri hivatal felújított házasságkötő terme előtt gyönyörű park díszeleg, ennek öntözését viszont a hivatal tetőzetéről összegyűjtött esővizzel tudják megoldani.
A Kertvárosi házasságkötő terem előtti parkot a hivatal épületének tetejéről összegyűjtött, és hatalmas föld alatti tartályokban tárolt esővízzel öntözik
Egyre több helyen látni ilyen árkokat, amelyek nem elvezetik, hanem helyben tartják és elszikkasztják az esővizet
– Miután a vízgazdálkodás, a talaj fokozódó vízhiánya országos probléma, a szakemberek külföldi példákat keresve találtak rá a XVI. kerület előremutató megoldására – mondja Furdan Mária. Konferenciákon, mérnöktovábbképző tanfolyamokon mutatják be a Kertváros vízgazdálkodási módszerét, a vízügyesek körében népszerű lett a XVI. kerület, ahol már megvalósult az, amit máshol most vesznek célba.
Az esővíz helyben tartásának kiváló módszere még az esővízgyűjtés. Ezt az önkormányzat úgy támogatja, hogy a jelentkezők részére esővízgyűjtő tartályokat biztosít ingyenesen – a használatot viszont bármikor ellenőrizhetik. Eddig közel 4500 esővízgyűjtő tartályt osztottak ki ingyenesen a Kertvárosban. Jelentkezni a csapadekkezeles@bp16.hu e-mail címen lehet, a www.bp16.hu honlapról letölthető jelentkezési lap mellékletével.
A klíma változásával egyre gyakoribbak a hatalmas esővel járó viharok. Augusztus elején a kerületben négyzetméterenként 75 mm eső esett, ami a legmagasabb érték, mióta ilyen méréseket végeznek. Egy átlagos telekre 70-80 ezer liter víz hullott, ami igen sok helyen gondot okozott.
Ilyen mennyiségű esőtől egy mélygarázst csak úgy lehet megvédeni, ha annak bejárata kicsit magasabban van, mint a környező terep. Az udvarokon és a közterületeken is nagy segítséget jelent, ha van olyan mélypont, ahol a víz összegyűlhet – az ott lévő növényzet ettől nem károsodik, és van ideje elszikkadni.
Ferenci Zoltán |
